Az idős, Békés vármegyei bácsi egy szarvasmarhát vágott le, kiderült, később a húsfeldolgozás során lépfene fertőzte meg.
Békés vármegyében élő, idős bácsi keze szarvasmarha vágást követően a húsfeldolgozásnál megsérült, később megjelentek rajta az állatról emberre terjedő lépfene betegség tünetei. A férfi értesítette az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet. Ezt követően a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ járványügyi osztálya kezdett el vizsgálódni – idézte a Telex. Felkutatták a kontaktokat, akiknek elkezdődött a járványügyi megfigyelésük.
Szennyezett fű, széna fogyasztásával terjed a lépfene
A lépfene egy baktérium (Bacillus anthracis) okozta állatbetegség. Ami egyben fontos zoonosis, azaz állatról emberre terjedő betegség is – írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Szennyezett élelmiszer (fű, széna) fogyasztásával vagy a környezetből származó spórák belélegzésével terjed. A spórák akkor képződnek, amikor a baktériumok oxigénnel érintkeznek. Évekig aktívak maradhatnak a talajban és a vízben.
Meg is halhatott volna a lépfenével fertőzött bácsi
A lépfene (más néven anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés. Aelyet a Bacillus anthracis nevű baktérium okoz. A lépfene leggyakrabban vadon élő és háziasított kérődzőknél fordul elő. De ha beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival érintkezésbe kerül, az embert is megfertőzi.
A lépfene betegségre alapvetően fogékony minden emlős (az embert is beleértve), de leginkább a kérődzők, így a juh, a kecske és a szarvasmarha. A ló, a kutya és a macskafélék, valamint az ember már kevésbé veszélyeztetett, az emlősök közül pedig a sertés a legkevésbé fogékony. Ritkán ugyan, de a madarak is megbetegedhetnek.
Így terjed a lépfene
A betegség állatról állatra közvetlenül általában nem terjed, hanem legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rosszminőségű (pl. talajvizet is tartalmazó) vízzel vehetik fel a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formáját. Fontos, hogy a spórásodáshoz levegő szükséges, így az elhullott állatok tetemében nem képződik addig spórás baktérium, amíg a testet fel nem boncolják, vagy ragadozók szét nem szedik. A húsevők a lépfenében elhullott állatok testének, testrészeinek elfogyasztása során fertőződnek.
Emberről emberre a betegség nem terjed!